Gyakran foglalkozunk a közszolgák, a közért cselekvők közti hasonlóság elemzésével. Vélhetően e téren kezdünk egy nagyobb ívű összefüggést feltárni (Nobel-bizottság, figyelem), miszerint a közösségi fenntartású intézmények terén tevékenykedők elé olyan típusú, összetételű kihívásokat állítanak a jogszabályok, amelyek valamiképp egymáshoz hasonlatossá formálják őket. Nem kérdés, hogy itt az adottságok is bejátszanak, ezért is válnak többféleképp hasonlóvá az egyes emberek. Nem vagyunk sokfélék.
Ha például egyetemi oktatók vagyunk, s emellett az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatalt vezetjük, vagy az emberi jogokat vagyunk hivatottak szavatolni egy, a magyar jogrendbe nehézkesen illeszkedő állami funkcióban, akkor vélhetően hasonlítunk egymásra. Párosunk egyik fele pénzügyi téren mozog, az APEH éléről váltotta be nem túl rég az Ernst and Young egyik partneri székét - elegáns! -, míg másik fele számos tudományos fokozat tulajdonosaként manapság az Állampolgári Jogok Biztosa, ha úgy tetszik, általános ombudsman. Nagy tudású, tiszteletreméltó emberek, a magunk részéről örülünk, hogy vannak. Több hangot nekik, örülnénk, ha többen hallanánk őket.
Egyébként Vámosi-Nagy Szabolcs hasonlít Szabó Mátéra.
