Tudtuk, láttuk, tettük - ahogy egyszer majd mindenki, egyenként, egyként. Köztudomású, hogy a Nemzeti Hasonlóság-elemző és Tanúsító Intézet az utóbbi héten nem bocsátott ki tanúsítványt, kizárólag egy breaking megfogalmazására maradt ideje. Ennek az az oka, hogy rendkívül drága a dimenzióközi roaming, nem is beszélve az elképesztően felülárazott transzdimenzionális mobilinternet-szolgáltatásról.
Most már leleplezhetjük magunkat, jöjjenek a tények. Ismeretes, hogy múlt hét szerdán - intézetünk munkatársai eltűnésének napján - elindításra került az emberiség egyik legkomolyabb kutatása. A nyilvánosság számára ezt az eseményt pr-osaink tanácsára elméleti kvantumfizikai problémák feltárása céljából létrejött kísérletként állítottuk be. Tekintve, hogy a kísérlet sikeres volt, immáron feltárhatjuk a valóságot.
A CERN - fedőneve: Európai Atomagkutató Központ -, azaz a Character Equality Research Network, azaz a nemzeti hasonlóság-kutatókat összekötő hálózat sikeresen hozott létre dimenziókaput nem egy, hanem a párhuzamos univerzumba. Köztudomású, hogy a mi univerzumunkban antianyagnak nevezett matéria megegyezik a mi univerzumunk matériájával, azzal a különbséggel, hogy ellentétes töltöttségű. Ennek eredményeképp a mi univerzumunkban ismert anyag érintkezése az ellentétes töltöttségű anyaggal a kettő anyagszerkezetének összeomlását, a legelemibb részecskék - kvarkok - felszabadulását és fotonná alakulását eredményezi, technikailag egy hatalmas robbanást. Valójában ebből látható, hogy a mi univerzumunk és az ellentétes töltöttségű univerzum a megbomlott egyensúly eredményei, tulajdonképpen egy pillanatnyi kilendülés a folyamatos nyugalomban, amelyet egyes népek nirvánának, más, hozzájuk elég közel lakó népek wu wei-nek neveznek.
Múlt hét szerdán nemzetközi kutatócsoport indult a másik oldalra, hogy elemezze és állást foglaljon a túloldal hasonlóságát illetően. A csoportba minket is beválogattak, hiszen tudományos eredményeink a nemzetközi összehasonlítás terén megkérdőjelezhetetlenek. Az eredmény nem túl meglepő, legalábbis az elméleti fizika szerelmeseinek biztosan nem: odaát minden teljesen ugyanolyan, mint itt. A hétköznapi életben az entitások összekapcsolódnak, szétválnak, éreznek, gondolnak, cselekszenek, úgy néznek ki, mint mi és úgy is tesznek. A magyarázat erre egyértelműen az, hogy az ősrobbanást követő változások pontosan ugyanabban a menetben futottak és futnak le, mint ideát. Egyszóval újabb megerősítést nyert: mindannyian egyformák vagyunk, vagy legalább is nagyon hasonlóak, ezért nem különösebbe érdemes szembenállni.
Mondanunk sem kell, hogy az egyensúly folyamatosan megmaradt, hiszen pontosan abban az ezredmásodpercben lépett át az ottani kutatócsoport az ottani dimenziókapun (LRH+), mint mi a sajátunkon (LRH-) és visszafelé is ugyanúgy. Ez van. Valaki ott is megírta most.
Ami egyébként érdekes információ és ami érdekelhet Titeket, az az, hogy maga az eszköz már megjelent a popkultúránkban: Egyébként a Large Hadron Collider hasonlít Szauronra.
